Sikondai élmények - 2015. július 7.

A Cecei Általános Iskola pedagógusai már több éve szerveznek erdei iskolai tábort a tanév végén. Az idei évben a célpont a Mecsek volt, ahol is a Komlóhoz tartozó Sikondán került megvalósításra a program. A tábori élményeket Pajor Fanni 7. évfolyamos tanuló tolmácsolásában olvashatjuk!

2015. június 22-én hétfőn indultunk a cecei cukrászdától az iskolabusszal egészen Simontornyáig. Ezután egy hosszú út következett, amit vonatpótlóbusszal tettünk meg a dombóvári buszpályaudvarig. Vonatra szállva már kezdtünk ébredezni, amire Pécsig volt idő. A buszon már elérkezett az a bizonyos táboros érzés, és izgatottan vártuk, mit hoz számunkra ez az 5 nap. A szállásra érve mindenki elfoglalta a saját ágyát, felhúzta az ágyneműt és kedve szerint berendezkedett. Rövid idő múlva várt ránk a finom ebéd, aminek elfogyasztása után jóllakottan és felfrissülve indultunk sétálni. A tábortól nem messze sétát tettünk egy gyönyörű tó körül, majd szabad foglalkozás következett, amit már nagyon vártunk, hisz a táborok alatt szinte kötelező programmá vált a zenehallgatás, a sok vicces történet és az esti beszélgetések, amik sokszor (nem kímélve a tanári szigort) az éjszakába nyúlottak. Ennek azonban reggel ittuk meg a levét. Szerencsére jószívű pedagógusaink későbbre kérték reggelinket, így mindenki el tudott készülni. A reggeli elfogyasztása után várt ránk az eget rengető kalandpark, ami sokakban a mai napig rémálmot kelt. Izgalommal telve másztunk fel közel 15 méter magasra, valami nagyszerűt remélve. A sejtésünk bebizonyosodott, hiszen maradandó élménnyel távozott, aki végig ment és az is akit a félelem miatt le kellett hozni. A hatalmas kihívás után indultunk a termálfürdőbe, amit egy kisebb zápor előzött meg, ebből kifolyólag sokan strandpapucsban, fürdőnadrágban, esőkabátban, törölközővel a kézben indultak útnak. Ez a bátorság igazából csak az 500 méteres közelség miatt volt ekkora. Egy remek fürdés után visszatértünk a szállásra és megettük a vacsoránkat. Másnap mindenki esőtáncot járt, hogy ne kelljen elmennünk a 20 km-es gyalogtúrára. Ez a „boszorkányság” sikeres volt, mert egész nap szabad foglalkozás volt, amit jórészt kitett az ipiapacsozás, délután pedig a foglalkoztató teremben társasoztunk, kézműveskedtünk és activity-t játszottunk. Mikor elállt az eső, kimentünk sétálni és a napsütésnek köszönhetően napoztunk egy jót. Csütörtökön a reggeli után gyalogtúrára mentünk ami 10 km-es távot jelentett az erdőben. Az előző napi esőzés miatt ennek a sétának a negyedét jelentette a kerítésmászás, a jajveszékelés egy-egy farönkön áttérve és a patakba csúszva. Láttuk a Kőlyukbarlangot, megcsodáltuk a vízesést, és egy forrást. A keddi kalandpark nagy sikerének köszönhetően bátran mentünk végig a pályán, kevés társunkat a szálláson hagyva. Ezután elsétáltunk a strandra, ahol már a kinti fürdéshez is kedvet kapva élveztük a jó időt. Este fáradtan, és kicsit szomorúan pakoltunk össze, tudva azt, hogy reggel el kell hagynunk ezt a szép helyet. De ezzel a csütörtöki programnak még nem volt vége, éjszakai túrára készültünk, aminek az elején ismeretet nyertünk az erdei jelzésekről. A program folyamán rengeteg új játékot tanultunk. Eljött a reggel és búcsút vettünk a szobától, összeszedtük még azokat a felejthetetlen és vicces pillanatokat, amiket hazaviszünk. A csomagok bepakolása után kis idővel felszálltunk a buszra és Pécsig utazva felidéztünk minden percet. Következett a városnézés, amit egy nagy fagyizás közben tettünk meg. Az Árkádtól a Széchenyi térig sétálgattunk és figyelemmel kísérve a szép épületeket, hallgattuk kísérőink szavait egy-egy nevezetességről. Nagy sikere volt a lakatfalnak és az általunk nem ismert történetnek, miszerint a kollégista végzős diákok szekrény lakatukat tették ki, ballagásuk után. Ezzel indult el az egész, de persze ebben a szerelmes párok is szerepet játszottak. Ebédünket az Árkádban fogyasztottuk el, és mindenki kedve szerint vásárolhatott családtagjainak egy órán keresztül. Táborozásunk vonatúttal és buszozással zárult. Cecére érve már ismerős, megszokott volt a táj. Szüleink vártak minket, és a buszról leszállva átvettük csomagjainkat. Rendkívül jó volt ez az 5 nap. A társaság, a hely, a hangulat, az élmények. Mindenki örömmel, és egy kicsit fájó szívvel tért haza. Köszönjük Ági néninek, Judit néninek és Kati néninek azt a rengeteg türelmet, jószívűséget, élményt és tudást, amit 5 nap alatt kaptunk.

Határtalanul Fenntarthatósági Témahét

Cece

Cece Nagyközség
honlapja

Ökoiskola

Óvoda

Cecei Óvoda
 

Digitális témahét